Vége a nyárnak: a szerb csapattal a Budapest Kupán és az őszi kihívások

A nemzetközi helyzet egyre fokozódik! Bár a hirdetésekre már nem maradt tartalék, egyre többen találnak meg minket. Augusztus elején még volt, hogy ketten-hárman voltunk egy edzésen… A hónap 2. felére ezt 8-10 főre nőtt!
Vannak, akik szintén a Tiszavirágban kezdték a rögbit, mások teljesen újoncok.
El kellett döntenünk, részt vegyünk-e a Tiszavirág 6. Budapest Kupáján. Egyrészt a szövetség oldalán Országos Bajnokságként volt kiírva az esemény, és nem akartam, hogy az Új Hullám ilyen rövid idő után ilyen tétes megmérettetést vállaljon be. Az esemény szervezője, Klima András biztosított minket arról, hogy nem tekintik a Kupát OB-nek, és megegyeztünk, hogy szervezünk egy alkalmat az ősz során összemérni a 3 csapat tudását, ami már megfelelő felkészülési időt jelent számunkra is.
Másrészt a nevezési díjra már nem maradt keretem, és nem akartam azért pénzt kérni 6-7 embertől, hogy pofozógépként induljunk. Reméltem, így is lesz lehetőség az ígéretes apa-fiú párosunkat játszatni, hogy versenytapasztalatot szerezzenek.

Mint már oly sokszor, az Orcas segített, a szerb csapat leigazolt hármunkat. Az volt a tervem, hogy hátul maradunk és az extra tömeget a védelemben vetjük be, de ez nem igazán valósult meg. Gyakran mentünk előre, és ha elvesztettük a labdát félpályán, ritkán értünk vissza a kapuhoz. Többször mérges voltam magamra, mert a srácok baromi jól rakták neki, és én cs*sztem el a támadást azzal, hogy nem éreztem még őket a pályán. Hiába voltak jó helyen, túl sok idő volt, mire lepasszoltam a labdát. Így is sikerült 1-2 gólt raknunk, és jó volt a csapat hangulata. Kérdeztem őket, beengednének-e több gólt, ha cserébe nekik is összejön 1-2, vagy koncentráljunk a védelemre, és persze, a gólszerzés hajtotta őket. Szuper hozzáállás, és megvan bennük minden a győzelmekhez! Pár év, és ezek a srácok ugyanúgy a legjobbak lesznek, ahogy a Budweis vagy a törökök ifjoncai a legerősebb játékosokká váltak. Szeptember közepén uszonyos úszó/UWH/UWR edzőtábort tartanak a török ifi válogatott csapatokkal. Remélem, minél több csapatból mennek játékosok, hogy megtapasztalják a kikindai vendégszeretet és tanulhassanak tőlük a gyerekek – és mi is tőlük.

De térjünk vissza a Budapest Kupára! 5 csapat regisztrált a versenyre, íme az eredmények:

1. Trelleborg (SWE)
2. Wien (AUS)
3. Tiszavirág (HUN)
4. PFBSE Delfinek (HUN)
5. Orcas (SRB)

Összességében szuper torna volt. Többször kellett felszíni bíró legyek, és korrekt mérkőzésekhez volt szerencsém, azt hiszem. Féltem, hogy a svéd csapat lezúz majd minket, de kiderült, aki profi, annak nem kell durvulnia ahhoz, hogy megszerezze a vezetést, végig nagyon barátságos és elegáns stílusban játszott a Trellenborg.
Imádtam a büntető bajnokságot, és be kell valljam, Moby rengeteget fejlesztett rajta. Lefogadom, hogy nem tudod, honnan származik ez a verseny! 

A következő reggel volt egy edzésünk az Orcák számára, de csak két ÚjHullámos volt talpon, így játék helyett bemutattam, miket csinálunk ezeken az alkalmakon. Karikák, teszt, többször volt ilyen téma mostanában. Attól tartottam, hogy az út és a verseny kimerítette Stojan csapatát, de ezek a srácok (és lányok) keményebbek annál!

Mit tartogat a jövő az Új Hullám számára? Nehéz megmondani. Itt az első nagy kihívás, amit meg kell oldanunk. Ahogy a suli kezdetével a póló szezon is kezdődik az uszodákban, egyeztetnünk kellett a vízfelület megosztásáról. Bár a mobil fal lehetővé teszi a benti medence egyidejű használatát pólóra és rögbire, a pólós szövetség heti egy alkalmat ajánlott fel számunkra, amikor a műugrót a Tiszavirággal/Delfinekkel megosztva béreljük. Komoly visszalépés ez a heti 4 alkalomhoz képest, és a péntek éjjeli időpont nem épp ideális az utánpótlás-korosztály számára, pedig égető szükség lenne ennek megszervezésére. Ezen felül kétségeim vannak, hogyan fog 2, sőt, 3 csapat elférni a műugróban.
Rá vagyunk utalva a póló jóindulatára, és nyilván ők nem túl érdekeltek a sportág fejlődésében. Szerencsére a Hajós vezetősége segítőkész. Egyelőre nincs más lehetőség, mint lesni a lyukakra a beosztásban, és remélni, hogy az ilyen kihívások nem tántorítják el az embereket. Bízom abban is, hogy a publicitás növekedésével megismernek minket és látják, mennyire egy tőről fakad a póló és a rögbi, függetlenül attól, hogy hívjuk azt, amit a vízben művelünk a labdával. Csökkentené a különbségeket a két sportág számára adott feltételekben is…