A magyar sporttörténet forrásainak kutatása közben kitűnt egy név még a magyar vÃzisportok hÅ‘skorszakának legendái közül is. Halassy Olivérnek állÃt emléket a program névadása. Kitartása bárki számára követendÅ‘ példa lehet, aki szeretné elérni a céljait. Egy hungarista oldalról van az alábbi rövid életrajz, ami jól leÃrja, milyen lehetett Halassy, és milyen hatással lehetett az emberekre.Â
„A képen az 1932-es Los Angeles-i olimpia aranyérmes magyar vÃzilabda csapatát látjuk: Ivády, Bródy, Vértesy, Németh, Homonnai, Keserű és Halassy. Csak a második pillantásra vesszük észre, hogy a sor végén álló 23 éves Halassy Olivér bal lába térd alatt hiányzik. Kétszeres olimpiai bajnok, háromszoros Európa-bajnok vÃzilabdázó, Európa-bajnok gyorsúszó, mindkét sportágban többszörös magyar bajnok. Nem volt még paralimpia, mégis Å‘ a világ elsÅ‘ mozgássérült olimpikonja. Amerikában már filmet csináltak volna róla.
103 éve, 1909. július 31-én született Újpesten. Mint sok helyi kisfiú ő is az UTE gyerekcsapatában kezdett focizni, igazi reménységnek tartották. Nyolc éves volt, amikor megpróbált felugrani egy mozgó villamosra, és lecsúszott a lépcsőről. Bal lábát amputálni kellett. Egy évvel később már úszó- és pólóedzésekre járt az UTE uszodájába. Kezdetben nehezen ment neki, de 17 évesen mindenki meglepetésére megnyerte a folyamúszó bajnokságot. Az úszók a szentendrei sziget csúcsától a Margitszigeti Atlétikai Centrumig úsztak. Olivér 1 óra 4 perc alatt tette meg a 9 kilométeres távot. Úgy győzött, hogy a korábbi bajnok a táv feléig jelentősen vezetett előtte, majd lemaradt az óriásit sprintelő Halassy mögött. Innentől kezdve mindenki komolyan vette a féllábú sportolót.
19 éves volt, amikor 1928-ban Komjádi Béla beválogatta az amszterdami olimpiai keretbe. Ezüst éremmel tértek haza. TÃz év alatt tÃz alkalommal nyert országos pólóbajnokságot az UTE szÃneiben, úszásban pedig 23 magyar bajnoki aranyat gyűjtött össze, és 12-szer javÃtott hazai csúcsot. Az aranyérmes pólócsapat tagja volt a Los Angeles-i és a berlini olimpián. Legnagyobb sikerét mégsem az olimpiákon aratta, hanem az 1931-es párizsi Európa Bajnokságon.
Az EB-n a magyar csapat a belgák ellen játszott, Halassy mindent beleadva küzdötte végig a meccset. Új volt a válogatottban, de neki is köszönhetÅ‘, hogy a magyarok megvédték európa-bajnoki cÃmüket. A többiek a gyÅ‘zelmet ünnepelték, amikor Olivér szólt, hogy neki mennie kell, még van egy kis dolga. KezdÅ‘dött az 1500 méteres gyorsúszás döntÅ‘je. Ebben a számban a francia Jean Taris és az olasz Paolo Costolli számÃtott favoritnak, mindenki arra számÃtott, hogy a verseny köztük dÅ‘l el. Végül semmi sem papÃrforma szerint történt. Nemcsak azért, mert a verseny alatt jégesÅ‘ zúdult az uszodára, és a bÃrók alig tudták követni, ki hol tart, hanem azért is, mert a magyar mozgássérült úszó csodát művelt. Halassy minden hossz végén rávert a társaira, de a fordulókat fél lába miatt rosszul vette, Ãgy mindig újra behozták. Végül mégis maga mögé utasÃtotta a két esélyest, és egy másik olasszal Giuseppe Perentin-nel küzdött az elsÅ‘ helyért. Egy métert vert rá, és elhozta az aranyérmet.
A teljesen kimerült Halassyt Bárány István úszóbajnok húzta ki a vÃzbÅ‘l. Járni már mankóval sem tudott, úgy kellett az öltözÅ‘be vinni. Ott cukrozott teát kanalaztak a szájába, amÃg magához nem tért. Megköszönte a segÃtséget, felállt és visszatért a medencéhez, ahol a vÃzipóló bronzmérkÅ‘zés zajlott. A meccset félbe kellett szakÃtani, ugyanis a közönség csak a fiatal magyar versenyzÅ‘re figyelt. Az egész nézÅ‘tér zúgott: Halasszi! Halasszi! Végül a zsűri és a bÃró is neki tapsoltak.
Még hat évig úszott és nyolc évig vÃzilabdázott, végül 30 évesen visszavonult. ElÅ‘bb az újpesti Egyesült Izzónál dolgozott, késÅ‘bb pedig számtiszt, azaz kontroller lett a városi számvevÅ‘ségen. Családot alapÃtott, három lánya született. A háború után Å‘ volt egyike azoknak, akik részt vettek az úszósport újjászervezésében. 1946 szeptember 10-én taxival ment az Úszószövetségbe. Egy szovjet járÅ‘r leintette Å‘ket és kiszállÃtotta a taxiból. Fegyvert fogtak rájuk és az autót követelték. Nem tudjuk pontosan mi történt, de a két férfi valószÃnűleg ellenállt. Tény, hogy a taxit elvitték, néhány nap múlva kerekek nélkül találták meg egy távoli utcában. A taxisofÅ‘rt és Halassy Olivért a helyszÃnen agyonlÅ‘tték. 37 éves volt, legkisebb lánya még újszülött.
Bár tanúk is voltak, az esetet hivatalosan eltussolták, a sajtó bestiális rablógyilkosságról Ãrt, szovjet katonákról szó sem esett. A sportoló családját megfenyegették, hogy hallgassanak a valódi történetrÅ‘l. Mégis mindenki tudta, mi történt. Halassy Olivért, minden idÅ‘k legeredményesebb mozgássérült sportolóját, ezrek gyászolták, temetésén Hajós Alfréd mondta a gyászbeszédet.”